Itt a nyár, az érettségi vizsgák, a felvételik, a külföldi nyaralások, netán a rövidebb külföldi munkavállalások időszaka. Mindezekhez elengedhetetlen a nyelvismeret, bár ezen a területen Magyarország igencsak az európai mezőny sereghajtói között szerepel. Sokan szeretnének nyelvet tanulni, majd nyelvvizsgát tenni, de gyakran nem vagyunk tisztában a legfontosabb információkkal és alapfogalmakkal, pedig ma már sok-sok nyelvtanulási és nyelvvizsga lehetőség közül választhatunk. 

2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert. 2000. január 1-jétől az államilag elismert nyelvvizsgák vették át az állami nyelvvizsga és az azzal egyenértékű vizsgák szerepét. Az államilag elismert rendszerhez különböző hazai és külföldi vizsgaközpontok csatlakoztak. Magyarországon ma már több mint húsz nyelvvizsga-központ rendelkezik akkreditációval, vagyis szervez államilag elismert nyelvvizsgát, ahol a vizsgázó „keményfedeles” bizonyítványt kap, melyben szerepel a vizsga dátuma, a vizsgaközpont, vizsgarendszer, vizsgahely neve és az elért eredmény.

Különbség az egyes vizsgák között abban van igazán, hogy egyes rendszerek tesztelik a magyar és idegen nyelv közötti közvetítési (pl. írásban a fordítási) készséget is, mások viszont nem. Azok a vizsgák, amelyeken előfordul írásban, vagy szóban a közvetítési feladat, azok kétnyelvűek, amelyeken ilyen feladat nincs, azok az egynyelvű nyelvvizsgák. Legtöbb célra mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű bizonyítvány alkalmas.

Az Európai Unió közösségi szinten nem szabályozza a nyelvtudást igazoló bizonyítványok elismerését. Az egyes tagállamok saját hatáskörükben szabályozzák, vagy nem szabályozzák a tagállamon kívül szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok elismerését, értékelését. Ebből következik, hogy a Magyarországon szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat az Európai Unió tagállamai eltérően értékelhetik.

Előfordulhat, hogy a külföldi, esetünkben a magyar munkavállaló bizonyítványának vagy oklevelének elismerését az adott ország nyelvének ismeretéhez kötik, amennyiben a munkakör betöltése (pl. tanár) nyelvtudást igényel. Ezekben az esetekben a nyelvtudás igazolására szolgálhat - többek között - valamennyi, Magyarországon szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány. Sokszor azonban a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert - nagy valószínűséggel - nemzetközi nyelvvizsgákat és gyakorlatban is teszteli a jelentkező nyelvtudását.

A nyelvtudás szintjeit az ún. Közös Európai Referenciakeret, azaz a KER 6 lépcsőben (A1, A2, B1, B2, C1, C2) fogalmazza meg, Magyarországon a B1 alapfokot, a B2 középfokot, a C1 és C2 pedig felsőfokot ér a nyelvvizsgán. A KER az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek, tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához.

Számos nyelviskola, nyelvstúdió hirdet tanfolyamokat a nyárra is. Magyarországon a képző intézmények egy része akkreditációs eljárásnak veti alá magát, ennek leglényegesebb célja - a képzésben részt vevő személyek elégedettségének, jogainak védelme, valamint tájékoztatása érdekében - annak tanúsítása, hogy az intézmény az általa kínált tevékenységet és szolgáltatást a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő minőségben, magas színvonalon nyújtja.

Haiderné Végh Zsuzsanna

Katedra Nyelviskola Szeged (ILS Szeged Kft.)

Ügyvezető igazgató